|
|
(Egészségpénztárakkal
szerződött partner)
A
vizsgálatokról érdeklődni, ill. azokra
jelentkezni a (06)-1-433-1700 telefonon,
vagy egyéb elérhetőségeinken
lehet!
Vizsgálataink:
- ARTERIOGRÁF
vizsgálat, orvosi vélemény,
tanácsadás
Megjegyzések:
- A vizsgálat előtt
a
páciens tartózkodjon a
dohányzástól,
étkezéstől és
koffeintartalmú italok
fogyasztásától min. 3
órával a
vizsgálat előttig!
- A vizsgálat előtt
10 óráig nem szabad alkoholt fogyasztan!
- A vizsgálat fekvő
helyzetben történik!
- Előírt,
rendszeresen szedett gyógyszereit vegye be!
- 24h-s VÉRNYOMÁSMONITOROZÁS (ABPM)
- LABORATÓRIUMI
vizsgálat (vérvétel)
- 12 elvezetéses NYUGALMI EKG
Szolgáltatásaink:
- Szív-érrendszeri
betegségek szűrése tünetmentes
állapotban
- Vérnyomásproblémák
ellátása akár idősebb korban is!
- Telemedicinális
vérnyomásgondozás
Mi a TensioClinic
arteriográf?
A TensioClinic
arteriográf egy
világújdonság (szabadalmi
bejelentés
száma: P04 00426), amelynek megszületése
több
éve tartó kutatómunka
végeredménye
és áttörést jelent az erek
(artériák) állapotának
gyors, egyszerű,
tömegesen alkalmazható
vizsgálatára.
Az artériák állapotának
ismeretére
azért van szükség, mert a
vérnyomás
mérése önmagában nem ad
információt az erekben zajló
érelmeszesedéses folyamatokról.
Normális
vérnyomás mellett is fellép
agyvérzés, szívinfarktus.
A TensioClinic
arteriográf az alábbi
paramétereket határozza meg:
- systolés
és diastolés vérnyomás
(Sys, Dia),
- artériás
középnyomás (MAP)
- pulzusnyomás
(PP),
- pulzusszám
(HR),
- augmentációs
index (AIx),
- aorta
pulzushullám reflexiós idő (RT S35),
- pulzushullám
terjedési sebesség az aortában (PWV
S35),
- bal kamra
ejekciós időtartam (ED)
- diastolés
reflexiós terület (DRA)
- szívciklus
systolés területi index (SAI)
- szívciklus
diastolés területi index (DAI)
A műszer a fenti paraméterekből
kiszámítja, hogy
az erek rugalmassága optimális,
normális,
emelkedett vagy kóros, azaz meghatározza az
„artériás
életkort”. A kóros
értékek és az
érelmeszesedés
között szoros
összefüggés áll fenn. A
kóros augmentációs index, illetve
pulzushullám terjedési sebesség a
szív
és érrendszeri megbetegedések
önálló rizikófaktorai.
A TensioClinic arteriográf
segítségével a
szükséges kezelés hatása is
pontosan nyomon
követhető.
Hogyan
működik?
A TensioClinic arteriográf azt a legújabb
tudományos felfedezést használja fel a
mérés során, amely
bebizonyította, hogy a
felkarra helyezett és megfelelő nyomásra
felfújt
mandzsettával olyan jelek
regisztrálhatók, amelyek
pontosan tükrözik a teljes
artériás rendszer,
ezen belül az aorta keringési viszonyait.
A mérés azon a
törvényszerűségen
alapszik, hogy a szív
összehúzódásának
hatására az aortában keletkező első
pulzushullám visszaverődik
(reflektálódik) az
aorta oszlásának
magasságából
(bifurcatio), ezért a systole alatt jól
észlelhető
második hullám (late systolic peak) jelenik meg.
A második (reflektált) hullám az aorta
rugalmasságától (large artery
stiffness)
függő idő (RT S35) elteltével és a
perifériás erek
tónusától
(perifériás ellenállás)
függő
amplitúdóval (AIx)
rárakódik
(augmentálódik) az első (kezdeti)
hullámra.
Ennek alapján a reflexiós idő (RT S35), valamint
a
szegycsont és a szeméremcsont felső
széle
közötti távolság (JUG-SY)
meghatározásával
kiszámítható
a pulzushullám terjedési sebessége az
aortában (PWV S35).
A jugulum – symphysis távolság
anatómiailag
gyakorlatilag megegyezik az aortagyök és a
bifurcatio
közötti távolsággal.
A reflektált és az első hullám
amplitúdójának
meghatározásával
kiszámítható
az augmentációs index (AIx), amely
információt ad mind az aorta
rugalmasságáról
(érelmeszesedés),
mind a perifériás kiserek
ellenállásáról (vascularis
tonus).
Az
artériás funkció
vizsgálatának
indikációja két fő területre
osztható:
1. Diagnosztikus (screening)
célból végzett vizsgálatok
2. A terápia
hatásának
megítélése
céljából
végzett vizsgálatok
1. Diagnosztikus
célbó végzett vizsgálatok
Mai ismereteink szerint az érelmeszesedés kezdeti
fázisát az endothel dysfunctio
kialakulása
jelenti, amelynek során csökken az endothel sejt
nitrogén-monoxid (NO) termelése. Ennek
következtében (számos egyéb
kedvezőtlen
változás mellett) növekszik az
értónus, vasoconstrictio jön
létre,
fokozódik a bal kamra terhelése, az
„after
load”, emelkedik a centrális systolés
vérnyomás. Erről a kedvezőtlen
folyamatról ad
információt az augmentációs
index (Aix).
Minél magasabb az Aix értéke,
annál nagyobb
a perifériás vascularis
ellenállás (TPR),
annál nagyobb a
valószínűsége, hogy
endothel dysfunctio áll fenn. Ezt
bizonyítják a
Debreceni Tudományegyetem III.
Belgyógyászati
Klinikájának adatai is, amelynek során
igen
szignifikáns összefüggést
találtak a
„flow mediált vasodilatatio” (FMD)
módszerével kimutatott endothel dysfunctio
és az
Arteriográffal mért emelkedett Aix
között.
A kezdeti, elsősorban a rezisztencia ereket (arteriolák,
kisartériák) érintő
funkcionális
működészavar évek, évtizedek
alatt a
közepes és nagy artériák
rugalmasságának
csökkenéséhez vezet,
(emelkedett stiffness), kialakulnak a macrovascularis atheroscleroticus
elváltozások, plaque-ok képződnek. Az
érelmeszesedés ezen előrehaladottabb
szakaszának,
a macrovascularis érintettségnek az egyik első
jele az
aortafal rugalmasságának
csökkenése, a
fokozott aorta stiffness kialakulása, amelyet az aorta PWV
emelkedése jellemez.
Az artériás stiffness (PWVao) asymptomatikus,
szív
és érrendszeri betegségben nem
szenvedő
populációban végzett
mérésének
indokoltságát
bizonyítja T. Willum Hansen és
munkacsoportjának
vizsgálata (Circulation 2006;113:664-670), amelyben
kimutatták, hogy a random módon
kiválasztott 40-70
év közötti
átlagpopulációban az
emelkedett aorta pulzushullám terjedési
sebesség a
klasszikus rizikófaktoroktól független,
hatékony előrejelzője volt a szív és
érrendszeri halálozásnak,
több mint 9
éves utókövetés
alapján.
Összefoglalva
Arteriográf vizsgálatot diagnosztikai,
szűrési
céllal az érelmeszesedés korai,
asymptomaticus
stádiumának kimutatására, a
cardiovascularis rizikó
megítélésére
kizárólag olyan pácienseken indokolt
elvégezni, akiknek nincs ismert, kimutatott szív
és érrendszeri betegsége (coronaria
betegség, stroke, perifériás
artériás betegség).
2. A terápia
hatásának
megítélésére
Az ASCOT (Anglo-Scandinavian Cardiac Outcomes Trial) study egyik
résztanulmánya a CAFE (Conduit Artery Function
Evaluation, Circulation, 2006;113:1213-1225) EBM (Evidence Based
Medicine) értékű
bizonyítékot
szolgáltatott arról, hogy jelentős
különbség van az egyes
vérnyomáscsökkentő
gyógyszereknek a
centrális systolés
vérnyomásra (SBPao)
gyakorolt hatásában, miközben a
periférián (artéria brachialison
mérve) ez
a differencia nem mutatható ki. A centrális
vérnyomás ismerete azért fontos, mert
emelkedett
volta nagymértékben
hozzájárul a
marcovascularis atheroscleroticus elváltozások,
valamint
a bal kamra hypertrophia, aorta(gyök)dilatatio
kialakulásához. Ez a tanulmány arra is
felhívta a figyelmet, hogy az
augmentációs index
vezérelte SBPao és a cardiovascularis
események
között szignifikáns
összefüggés volt
kimutatható.
A SBPao, az Aix, a PWVao mérése egyre nagyobb
jelentőséget kap a terápia
hatásosságának
megítélésében
(„Expert consensus
document on arterial stiffness: methodological issues and clinical
applications” Eur Heart J 2006;27:2588-2605).
Összefoglalva
Szív
és érrendszeri betegségben szenvedő
páciensek körében Arteriográf
vizsgálatot csak a terápia
hatásosságának ellenőrzése
céljából indokolt végezni,
lehetőleg ott,
ahol a beteget gondozzák, kezelését
irányítják és ellenőrzik.
|
|
|
